Fekete leves

Na nem a kávézásról lesz most szó, hanem hogy történt itt mindenféle az elmúlt hetekben…Volt itt rágalmazás, koncepciós per, razzia, tisztogatás, rehabilitáció… Igazából amúgy nem sok minden izgalmas, ezek a dolgok csak itt nekünk fontosak a munka szempontjából, de azért hátha érdekel valakit. Először is, miután Derek nem jött többet, kaptunk helyette egy kis ficsúrt, aki a főnök, Sjaak (fedőneve Szatyor) feleségének, a 28 éves lengyel Agának a kisöccse. Kb 17 éves, és Martinnak hívják, de Márcsinnak kell ejteni. Amúgy csak Martinkának szoktuk hívni azaz Márcsinkának. Vicces. Meg néha felbukkan a nővére, Magda (fedőneve Igazgatóasszony) aki kb 23 éves. Tehát ők a főnök sógorai, és hát úgy is viselkednek. De ez még csak a kerettörténet. Na szóval történt vagy két hete, de lehet hogy már három is, hogy épp egy nagyon gazos mezőn dolgoztunk, és nagyon lassan, nehezen tudtunk csak haladni. Egyik reggel munkába menet arra érkeztünk, hogy a toitoi be van borítva a vizesárokba, a traktor pedig 100 méterrel arrébb, mint ahol hagytuk előző nap. A hagymába pedig jól láthatóan valaki behajtott autóval. Két ágy a traktoron használhatatlanságig megrongálva. Michael és Csaba, meg a Martinka álltak a mező mellett, és vakarták a fejüket, hogy mihez kezdjenek. Persze aztán felhívták a Szatyort, kiküldte a másik főnököt, Pete-et, aki jófej, és mint mindig, most is kényszeresen vigyorgott csak. Mivel pont esett is, hazaküldtek minket. Mentünk a lányokkal Harderwijkbe a halpiacra, ami mint kiderült nem halpiac, hanem mindenfélepiac. Azért vettünk pár dolgot. Ezt követő hétfőn újfent arra érkeztünk munkába, hogy a toitoi az árokban, a traktor megrongálva, be se lehetett indítani. És most még jobban össze lett rontva a hagyma. Persze az eső esett, és kénytelenek voltunk nekilátni a munkának gyalog, mert a Szatyor már nagyon ideges volt. Szegény Michaellel kiabált, és csomó váddal illette, például hogy nem haladunk a munkában, lassú a traktor, túl hosszú a szünet, és hogy túl kedves velünk. Az az érdekes, hogy honnan tudja bárki is, hogy milyen hosszú a szünet, hacsak nem a bokorból leskelődnek utánunk, ha nem valaki besúg a főnökségnek? Egyből mindenki a kis ficsúr Martinkára kezdett gyanakodni, hiszen ő a főnök sógora. Michael kiakadva, Szatyor kiakadva, és Michaelt okolta mindenért, hogy nincs kedve dolgozni, ezért küld minket haza esőben. Hozzáteszem, esőben egyikünk se akar dolgozni. Ez mind egy hétfői napon történt. Másnap jött a kedd… Gyanútlanul mentünk munkába, az eső esett, de azt hittük, egy szokásos nap lesz. Odaértünk, a lengyel lányok már ott voltak, de a fiúk busza még nem. Erre megjelent egy másik busz, nem a szokásos. Kipattan belőle Derek, és egy másik lengyel kisfőnök, akit hírből hallottunk már, és rettegtünk is tőle, Marek. Őt nemes egyszerűséggel Bajusznak kereszteltük el, egy második világháborús német hadvezér után. Michael sehol :( Rögtön tudtuk, itt még bajok lesznek. Bajusz egyből odaszaladt a mezőre, megnézte a földet, és közölte, jó az, irány a hagyma. De persze gyalog, traktor nélkül, mert traktorral nem lehet menni, ahhoz túl vizes… Hát így kezdődött egy nehéz nap. Az első körben becsatlakoztak hozzánk segítségnek a román férfiak is. Bajusz látta, hogy háromszor olyan gyorsak mint mi, erre beállt a mező közepére, és elkezdett üvöltözni. Aki nem akar dolgozni, annak haza lehet menni, nem kötelező ott lenni, neki nincs szüksége lusta emberekre, hiszen a román férfiak utánunk indultak és rég előttünk vannak, meg ilyeneket. Kinyílt a zsebünkben a bicska. A szünetben beszéltünk a lengyel lányokkal. Ők mindahányan, kb 15-en hazamennek. Mi is gondolkodtunk rajta. Beszéltünk, Derekkel, Bajusszal is, aki megnyugtatott minket, hogy nem várja tőlünk ugyanazt mint a tenyeres-talpas románoktól, nem is velünk volt a problémája. Ezen felbuzdulva ott maradtunk, és így mi lettünk a nap hőse :) Mondta Bajusz, hogy majd mondja Szatyornak, mennyire jó vagyunk. :) Úgyhogy még a legszigorúbb lengyel főnök elismerését is kivívtuk. Ami viszont rossz volt, végig gúnyosan beszéltek szegény Michaelről, pedig amúgy nagyon jó lelkű gyerek :( Hogy beteg lett, megbetegedett a gaztól, azért nem tudott ma jönni… meg ilyenek.

Azt hiszem mára elég ebből a sztoriból, de még nincs vége…. folyt köv :) Inkább írok némi aktualitást.

Csütörtökön egy Top Secret reptéri fuvar után :) elmentünk Apeldoornba, ahol megnéztük a hollandok nagy királyi palotáját. Kicsit legalább képbe kerültünk a tulipános titánok történelmét illetően. (Még azért utána kell olvasnom a Wikipédián… szégyenemre bevallom, nem sokat tudtam róla. Biztos pont hiányoztam törióráról, amikor Hollandiát vettük :) Nem értem, ez a kis pici ország hogy tudott akkorákat háborúzni spanyolokkal, meg mindenféle népekkel, és hogy tudtak gyarmatosító nemzet lenni…) Szóval ez volt a Het Loo Palace (Hét Ló Palota). Nagyon impozáns kertje van neki, ahol a kertész lézerszintezővel mérte ki, hogy egyenes legyen a sövény. Szóval tényleg szép volt! Ajánlom mindenkinek, aki erre jár. (majd lesznek képek is) Nincs akkora tömeg, mint a Buckingham Palotában, és legalább olyan szép. A belépő is teljesen keleteurópai pénztárcához mért, baráti, múzeumkártyával ráadásul ingyenes. Szóval azt már tudtuk, hogy most Beatrix a királynő, de most megtudtuk azt is, hogy azelőtt az ő anyja, Julianna volt a királynő, aki a fiatalkori képein nagyon bandzsa volt, meg nem volt valami szép. Nevettünk az összes róla készült festményen. Előtte meg az ő anyja, Vilhelmina volt a királynő, akinek az apja (vagy nagyapja) valahanyadik Vilmos volt (azt hiszem). Meg régebben csomó átfedés volt Angliával. Azt hiszem nem csak egy törióráról hiányoztam :):) Meg most van valami Alexander, aki a Beatrixnak a fia, aki feleségül vett egy Maxima nevű argentin nőt, és ő itt most a sztár, kb mint Angliában a Diana.

Pénteken és szombaton nagy örömünkre a Hay család nagy létszámban képviseltette magát szerény kis hajlékunkban :) Volt minden mi szem-szájnak ingere, terülj-terülj asztalkám. Nagyon jó hogy itt voltak :)

Ezzel vége is lett a múlt hétnek. A munka már korántsem olyan vidám. Vége a heverészésnek. Gyalogolunk egész nap. Nem könnyű, de ezt is meg lehet szokni. Legalább tényleg lefogyok :)

És hideg van. Esik az eső. Ez szinte állandó állapot már. Kezdjük nagyon unni. Napfény, meleg, nyári illatok, fákon a kabócák, ez hiányzik…. A Misztrál fúj egyre erősebben… Tisztára mint Mary Poppins, vagy Vianne Rocher a Csokoládéból. Ki tudja, merre fúj? J