Mesevilág

A héten csütörtökön véget ért a munka, mert éjjel nagy eső esett, és pénteken és szombaton se tudtunk menni. Csütörtök este átjöttek vendégségbe a Csabiék és a Vikiék, meg Derek is, akivel tavaly együtt dolgoztunk. Itt lakik a szomszéd utcában, nagyon közel. Töltikét főztek Icusék, és egy isteni ragulevest. Én csokis mámorsütit csináltam. (Amúgy most szólalt meg a Henkphone, holnap se lesz munka, kár mert kevés óránk lesz, de jó, mert nem kell a cikóriahangárban senyvednünk...)
Szóval. Pénteken Icusék meglepetéssel készültek nekünk. Voltak egy gyönyörű helyen, ahova minket is el akartak vinni. Így útrakeltünk, azt sem tudtuk, hova megyünk. Akkor fogtam gyanút, amikor feltűnően sok csatorna folyt a faluban, a házak között. És jól sejtettem: a Giethoorn nevű falut látogattuk meg, ami arról nevezetes, hogy az utcák helyett csatornák vannak, és mindenki a faluban csónakon közlekedik. Igaz ez az új részére is, de van egy gyönyörű régi része a településnek, ahol mindenhol csatornák, patakocskák vannak, rengeteg kicsi fahíd, és mézeskalácsházikók :) Nem gondoltam, hogy Hollandiában létezik ennyire gyönyörű hely, nagyon meglepődtem. Itt lehet róla olvasni pár mondatot: http://en.wikipedia.org/wiki/Giethoorn
Sétáltunk több órát, csónakot béreltünk, 3 órát csónakáztunk, és jól el is áztunk háromszor. Nagyon jó kis nap volt! Tisztára úgy éreztük magunkat, mint akik turisták :) Amikor a legnagyobb eső volt, kiszálltunk a csónakból egy elhagyatott szigeten, ahol három idősebb holland hasonlóképp várta az eső végét. Egyből megkérdezték honnan jöttünk, mit csinálunk itt, mire Zsolti rávágta, turisták vagyunk :) Az a baj, ha elkezdjük mondani hogy dolgozunk, egyből máshogy néznek ránk az emberek.
Kicsit most visszaugrok az időben, mert hazafelé Budapestről múlt hétfőn is voltunk egy nagyon szép helyen. Még februárban leveleztünk egy gazdával, Andréval, aki sajnos végül nem tudott munkát adni nekünk. De azt mondta, bármikor szívesen lát minket, meglátogathatjuk, ezt meg is tettük most. Kedves ember, lelkesen mesélt a farmról, elég sok földet művel. Körbe vitt minket a farmon, megmutogatta a gépeit, és a szomszéd falut is megmutatta. Ez volt a másik Mesevilág. Nagyon szép erdős helyen lakik, gyönyörű szép régi házak vannak arra, és még egy elég nagy domb is :) Sajnos munkát nem tud adni még mindig, de felhívott két gazdát, akik lehet hogy igen.
Hazafelé kompoltunk, vettünk gyönyörű holland cseresznyét, jó drágán, de isteni finom volt. Ezután következett 3 munkás nap, majd a vacsora, és a kirándulás. Szombaton Zsoltival elmentünk egy sátorboltba, nézegettük a sátrakat, láttunk nagyon jót, de szokás szerint még gondolkozunk rajta. Illetve ellátogattunk egy spéci sörboltba, ahol több mint ezer féle sört lehetett kapni.
Röviden ezek történtek mostanában.
Jó hírek: folyamatosan aratjuk a saját retket, salátát, lesz belőle egy csomó. Van érett málna, ribizli is. Sajnos a többi zöldséget vagy megette valami állat, vagy mire beérik, nem leszünk itt... Júli 29én mennünk kell. Hogy hova, egyelőre nem tudjuk. Jó lenne hazamenni, de még jobb lenne valami további munkát találni. Itt, vagy Angliában, vagy ahol alakul valami. Az elmúlt két napot álláskereséssel töltöttük, már csömörünk van.
Viszont van még egy nagyon jó hír: letudtam a diákhitelt :D Juppííííí :) El se hiszem...
Teszek fel pár képet a kirándulásokról is mindjárt :)